A transzcendálás óriási stabilitást ad az életnek. Segítségével minden életeseményünk gyökeresen más perspektívába kerül. Bármin megyünk keresztül, nem kavarja fel az egész rendszert, mert a tudat nem a felszíni rétegekkel azonosul. Aki csak a felszínes személyiségstruktúrákat éli és azokkal azonosítja magát, az szilárd alap híján meg fog szenvedni a krízis kikényszerítette átalakulással. A transzcendálás a kulcsa annak, hogy megtapasztaljuk azt a belső centrumot, amelyet semmilyen külső válság nem rendít meg, majd még a külső, viharos területekre is ki tudjuk ezt a csendet és érintetlenséget vetíteni, és értékeivel azokat át tudjuk itatni. Nem arról van szó, hogy a sötétség elől menedéket keresünk a fényben, hanem arról, hogy a fénnyel átitatva beragyogjuk azt a terepet, amely egykor sötétséget hozott az életünkbe.