Hol ér véget az emberi fejlődés? Hol vannak az elme és az agy fejlődésének pszichológiai és fiziológiai határai? Milyen módszerekkel válhat könnyedén megvalósíthatóvá az emberi csúcsteljesítmény? Dr. Fred Travis, a Maharishi Nemzetközi Egyetem korábbi interjúnkból megismert professzora osztja meg velünk ezzel kapcsolatos gondolatait.

 

Neuroplaszticitás

– Amikor megszületünk, az emberi agy még nincsen véglegesen összeszerelt állapotban. Agyunk folyamatosan változik és fejlődik, új kapcsolatok milliárdjai jönnek benne létre minden egyes másodpercben. Ezek közül egyesek csak rövid életűek, mások viszont, amelyek ismételten megerősítést kapnak, megmaradnak. Néhány évvel ezelőttig úgy gondolták, hogy a felnőttkort elérve az agy nem változik többé. Modern kutatások azonban feltárták, hogy az agyunkban lévő kapcsolatok 70 százaléka – a százbillió kapcsolatból 70 billió – minden nap megváltozik. Ezt neuroplaszticitásnak, az idegrendszer képlékenységének nevezik, és ez az elmúlt évszázad egyik legnagyobb horderejű felfedezése. Azt jelenti, hogy minden tapasztalás hatással van az agyunkra, és amilyen tapasztalatokat adunk neki, olyanná formáljuk. Mivel agyunk a köztünk és a világunk közötti interfész, agyunk megváltoztatásával a világunkat is megváltoztatjuk. Ilyen értelemben valóban mi teremtjük a valóságunkat, az irányítás a mi kezünkben van – csak bölcsen kell élni vele.

Mondok egy példát: tudjuk, hogy a hippocampus, agyunk tengeri csikóra emlékeztető része felelős a térbeli tájékozódásért. Kimutatták, hogy a tapasztalt londoni taxisofőrök hippocampusa jobban fejlett, mint a kezdő taxisoké, és meghaladja a buszvezetőkét is, mivel utóbbiak egy meghatározott útvonalat követnek, és nem kell minden nap hosszú időn át állandóan megerősíteni a térbeli tájékozódásért felelős agyterületeket. Mit jelent ez? Azt, hogy bizonyos tapasztalatok révén egyszerűen újrahuzalozzuk az agyunkat! A Transzcendentális Meditáció is egy tapasztalás – mégpedig a tapasztalás teljesen új típusa. Túlmutat a szavakon és a fogalmakon, melyek ugyan lehetővé teszik számunkra az elvont gondolkodást és a közvetlen jelentől való elvonatkoztatást, ám eszmék és képzetek börtönébe zárnak minket. A transzcendálás, a „túllépés” tapasztalása, mint korábban láttuk, a tudat növekedésének és a csúcsteljesítmény elérésének hatalmas erejű mozgatója lehet.

 

 

Sikeres agyak 

– Egyik kutatása során sikeres emberek és meditálók agyát hasonlította össze…

– Igen, azt kerestük, hogy hol másutt látjuk még azokat az agyi jellegzetességeket, amelyek a Transzcendentális Meditáció gyakorlásával növekednek. Korábban arról beszéltünk, hogy a TM által létrehozott változások az aktivitás közben is megmutatkoznak. Három olyan sajátos agyi mintázatot találtunk, amely a meditáció hatására megváltozik: 1) a homloklebeny koherenciája megnő aktivitás közben, 2) az egyik agyhullámsáv, az alfa mennyisége is megnövekszik, ami azt mutatja, hogy a cselekvés belülről irányított, szemben a béta és a gamma hullámokkal, amelyek külső fókuszt jeleznek.  3) Emellett azt találtuk, hogy maga az agy is képes megváltozni, hogy az éppen szükséges feladatot megbízhatóbban elvégezze.

Az alfa-hullámokról korábban már beszéltem, nézzünk meg most kicsit részletesebben egy fontos fogalmat, a koherenciát! A koherencia (összehangoltság) két agyhullám viszonyának formális mértéke. Az agyhullámok olyanok, mint a szinuszhullámok, fel-le mennek, van amplitúdójuk, ami megmutatja, hogy milyen magasra mennek, és van egy szögük is, amit fázisnak neveznek. A kutatók ennek adnak egy számértéket, és összehasonlítják a különböző szenzorok közötti fázisokat. Ha a fázis hasonló, akkor az elektromos hullám emelkedése és ereszkedése hasonló az agy adott pontjai között. Ezt nevezik koherenciának. A kutatók azt találták, hogy ekkor az agy két pontja egymással összekapcsoltan működik, legyen szó feladatmegoldásról vagy motorikus válaszról, bármi történik az agyban. Olyan ez, mintha fel tudnánk tárni azokat az „áramköröket”, amelyeket tevékenysége során az agyunk használ. Van 100 milliárd neuronunk, amelyek csoportokban működnek, és talán ezer vagy tízezer neuron kapcsolódik össze egy csoportban ideiglenesen, hogy elvégezzen egy adott feladatot. Ezt az összekapcsoltságot teremti meg a koherencia.

Agyi integráció és csúcsteljesítmény

Kutatótársaimmal az említett három érték alapján kidolgoztunk egy agyi integrációs mutatót. Azt találtuk, hogy azok az emberek, akik a magasabb tudatállapotok élményeiről számolnak be, magasabb integrációt mutatnak, mint azok, akik szintén hosszabb ideje meditálnak, de nincsenek ilyen élményeik. Ez utóbbiak integrációja viszont magasabb, mint a nem meditáló kontrollcsoport tagjaié. Feltettük a kérdést: hol másutt látjuk még ezt a magas agyi integrációt? Azt gondoltuk, hogy azoknak a kiemelkedően sikeres embereknek a körében, akik számára szinte mindennapos a csúcsteljesítmény megélése. Ők azok, akik kreatívan reagálnak a környezet impulzusaira, jobban megbirkóznak a problémákkal, éberek a környezet változásaira, továbbá  nem kötődnek érzelmileg ahhoz, amit csinálnak, és így látják a nagyobb képet. Úgy véltük, ezek a jellemzői annak, ami az agyban az agyi integráció növekedésével együtt kialakul.

Sikeres és kevésbé sikeres élsportolókat, üzleti vezetőket és zenészeket vizsgáltunk. 33 világklasszis sportolót, akik három egymásra következő idényben is az első tízben végeztek olimpián vagy világversenyen, illetve 33 olyan sportolót, akik világversenyeken indultak, ám nem végeztek folyamatosan előkelő helyen. Azt találtuk, hogy a világklasszis sportolók magasabb agyi integrációval rendelkeztek, mint a kontrollcsoport tagjai, az ő agyuk integráltsága az emberek 95%-ánál magasabb. A hétéve meditáló, de magasabb tudatállapotokat nem élőké ennél némileg alacsonyabb érték, a magasabb tudatállapotokat élő meditálóké viszont az emberek 99,9%-át meghaladja!

Sportolók, menedzserek és zenészek

A vizsgálatokba bevontunk 22 menedzsert is, akik átlagosan 18 éve dolgoztak e területen, és a cégük folyamatosan fejlődött ez idő alatt. Összehasonlítottuk őket közepes sikereket elért menedzserekkel, és ismételten a magasabb eredményeket elérő menedzserek mutattak nagyobb agyi integrációt, melynek mértéke egészen kicsivel maradt el a világklasszis atlétáktól. Eztán megnéztünk professzionális és amatőr klasszikus zenészeket. Itt viszont azt találtuk, hogy a profi és az amatőr zenészek hasonlóan magas agyi integrációt mutattak, mint az előbbi csoportok tagjai, nem volt közöttük különbség.

Ekkor megvakartuk a fejünket – mondja nevetve Dr. Travis –, és újra átolvastuk a szakirodalmat. Azt találtuk, hogy ha valaki zenél, különösen gyermekként, akkor felnőtt korára az agya másként épül fel. Ugyanis minden tapasztalás megváltoztatja az agyat. Ha valaki csak olvas és egy meghatározott információmennyiséget gyűjt magába, az csupán az agy egy részét fejleszti. Ha viszont zenél, akkor a dallam mellett olvassa a hangjegyeket, és nem csak az intellektust, hanem a finom érzések szintjét is használja. Az agy teljességének nagyobb részét fogjuk munkára ekkor, és az így kifejlesztett agyi kapcsolatok mások lesznek.

 

Agyunk folyó, nem pedig szikla 

– Ezek szerint a zene azon kevés dolgok egyike, amelyek – a meditáció mellett – növelik az agyi koherenciát és hozzájárulnak a csúcsteljesítmény eléréséhez?

– Úgy gondolom, hogy rendkívül sok tényező járul hozzá a csúcsteljesítmény megvalósításához. Ám a zenészek közötti különbség nem csak a sikeresek és a sikertelenek közötti különbséget jelölte, hanem azt, hogy valaki foglalkozásszerűen zenélt vagy sem. Ő nem sikertelen, hanem mással keresi a kenyerét. Lehet, hogy sikeres programozók vagy üzletemberek, tanárok. Ezért volt az, hogy mindkét csoport magas szintű agyi integrációt mutatott. És most jutunk el a kérdésre adott válaszhoz. Az atléták, a menedzserek és a zenészek nem meditáltak, honnan fakad hát az ő agyi integrációjuk? A lényeget úgy foglalhatjuk össze, hogy az agyunk inkább olyan, mint egy folyó, nem pedig egy szikla. Minden, amit csinálunk, hatással van rá. Minden tapasztalás elektromos tevékenységek zuhatagát kelti az agyban, mely lenyomatot hagy benne, olyan módon, ahogyan az óceán partnak ütköző hullámai is mintázatot hagynak a homokban.

A siker receptje

– Mit tehetünk hát azért, hogy az agyunkat a csúcsteljesítmény érdekében megfelelően formáljuk?

– Legfontosabb, hogy eleget pihenjük és mozogjunk, valamint egészségesen táplálkozzunk! Ha kipihenjük magunkat és eleget alszunk, az agy integráltabb módon fog működni. Különösen, amikor egy komoly kihívást jelentő helyzetben vagyunk. Ilyenkor kevésbé stresszes reakciókat adva birkózunk meg vele. A testmozgás is nagyon fontos az agynak, mivel támogatja az agyi integrációt lehetővé tevő tényezőket. Segíti a memória bevésődését, hatására a szinapszisok készségesebben, könnyebben változnak meg. A test nem egy kristálystruktúra. Az Ájurvéda a test belső intelligenciájáról beszél. Folyamatosan visszacsatolási mechanizmusok zajlanak benne, és ezeknek a bevitt táplálék is része. Minden, amit megeszünk, hatással van az agyunkra!

Az is fontos, hogy az emberek mit csinálnak az elméjükkel. Ha gyermekként csak azt mondták nekik, hogy az életben a dolgok sztereotipikusak, hogy minden fekete-fehér, velem leszel vagy ellenem, vesztes leszel vagy győztes, más lesz az agyi integrációjuk, mintha arra ösztönzik őket, hogy nagy dolgokról gondolkodjanak, ha nagyobb távlatot, szélesebb perspektívát kapnak, és megtanítják őket, hogy mások véleményét is figyelembe vegyék.  A Transzcendentális Meditáció gyakorlása közben megtapasztalt transzcendálás pedig az agyi integráció – és így a csúcsteljesítmény – elérésének egyik legfontosabb mozgatója. Minden más egy meghatározott dolog, gondolat vagy cél keretei között tart. Mivel pedig az összes tapasztalás megváltoztatja az agyat, amikor eljutunk a tiszta létezés állapotába, és elérjük ezt a nagyon magas szintű agyi integrációt, amikor az egész agy egységesen működik, akkor az egyre jobban és jobban megmutatkozik az aktivitásban, és nem csupán sikeres cselekvéshez, hanem a magasabb tudatállapotokhoz is elvezet.

 

Dr. Fred Travis angol nyelvű honlapját, mely számos szakcikket, prezentációt és videót tartalmaz, az alábbi honlapon tudjuk felkeresni: http://www.drfredtravis.com/. A Transzcendentális Meditációnak az agyműködésre gyakorolt hatásáról szóló rövid prezentációt pedig itt láthatjuk.

(Az írás korábbi változata megjelent az Elixír magazin 2015. februári számában.)