Egy kereső járul a bölcs elé, hogy tanácsát kérje az élet sorsdöntő kérdésében, ám az konkrét válasz helyett visszafordítja a kérdést: Ki vagy te? Ki az, aki ezt a kérdést felteszi? Ismerd meg önmagad, mert csak akkor érted meg a szavamat! Ismerd meg önmagad, és megoldottad a problémádat!
Ismerős ez a történet? Kelet és nyugat nagy tanítói sokszor éltek ezzel az eszközzel: olyan esetben, amikor a tanácsért hozzájuk forduló egy válságos élethelyzetben két választási lehetőség között őrlődött, teljesen más síkra emelték a kérdést. Nem meglepő módon, ez először némi zavart keltett az illetőben, ugyanakkor fel is rázta őt. „Kedves Mester, én csak azt szeretném kérdezni, hogy jobbra menjek vagy balra”, méltatlankodott a kérdező, ám a bölcs finoman a saját valósága felé terelte őt: „Gyermekem, mielőtt döntenél, hogy merre indulj el, először talán nem ártana tisztába kerülnöd azzal, hogy pontosan hol állsz!”
Klasszikus példája e szituációnak Ardzsuna és Krisna párbeszéde a Bhagavad-gítában, India legismertebb szent könyvében, melyet a „jóga szentírásának” is neveznek. Ardzsuna, az erényes herceg a sorsdöntő csata előtti percekben megrendülve szemléli rokonait és tanítóit az ellenség sorai között. A kötelességtudat azt diktálja lelkében, hogy az igazságot oltalmazva szálljon szembe velük, hiszen rengeteg gonoszságot műveltek, és ha győznek, ártatlanok tömegei fognak szenvedni. Ám ha harcol, azzal rokonai vérét ontja! Ne fordítson inkább hátat a küzdelemnek, vele együtt pedig az egész világnak, és álljon remetének? Netán ellenállás nélkül hagyja magát megölni? Az elme parancsa s a szív szeretete csap össze Ardzsuna lelkében, aki képtelen dönteni, és teljesen leblokkol. A dicső harcos elejti fegyvereit, zokogva roskad le harci szekerére. Barátjához és kocsihajtójához, Krisnához fordul, hátha ő segít kilábalni a hirtelen támadt krízisből.
A Bhagavad-gítában, mely a jóga és a meditáció tudományának egyik legfontosabb szövege, a nyitó fejezet címe ez: Ardzsuna-visáda-jóga, azaz „Ardzsuna kétségbeesésének jógája”. Ez az első hallásra meglepő cím egyáltalán nem véletlen. A Bhagavad-gítá arra mutat rá, hogy az a belső válság, amin Ardzsuna a csata előtti percekben keresztülmegy, a mélyebb önismerethez vezető lehetőséget kínálja számára. A veszély esélyt nyújt. A kétségbeesés olyan folyamatokat katalizál Ardzsunában, amelyek egyébként sokkal lassabban játszódtak volna le benne. Mivel a hős herceg rendkívül fejlett, éber tudatossággal és érző szívvel megáldott személyiség, a kezdeti zavarodottság és kiúttalanság érzete a megvilágosodáshoz vezető jóga előszobájává lesz számára.
A krízishelyzet mindenekelőtt fogékonnyá teszi őt a későbbi fejezetekben elhangzó tanítás befogadására. Mert addig senkit sem lehet tanítani, amíg nem válik nyitottá, amíg nem kész arra, hogy tanuljon! Sokszor éppen egy válság tesz minket befogadóvá, szinte kikényszerítve, hogy meghaladjuk korábbi önmagunkat, s ennek hatására kezdünk új lehetőségek felé fordulni, új utakat kutatni az életben. Amint Viktor Frankl követője, a magyar származású pszichológus, Edith Eva Eger írja: „Amíg nem vagyunk rá készen, nem változunk. Néha egy nehéz körülmény – mondjuk egy válás, egy baleset, egy betegség vagy egy haláleset – kényszerít rá, hogy szembenézzünk valamivel, ami nem működik, és valami mást próbáljunk helyette.”[1]
Ahogyan a tanácsért menő, gyakorlatias ember is legtöbbször azt kérdezi, hogy ezt tegye vagy azt tegye, úgy a Bhagavad-gítá első fejezetében Ardzsuna is számos cselekvési lehetőséget hoz fel. Barátja, és immár tanítója, Krisna azonban válaszra sem méltatja ezeket, egyáltalán nem foglalkozik velük: teljesen új síkra tereli a dialógust. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a mondást, amelynek bölcsességével láthatóan a Bhagavad-gítá is tisztában van: egyetlen problémát sem lehet megoldani azon a tudatszinten, amelyen keletkezett. Ekképpen Krisna sem az Ardzsuna által felhozott „ezt tegyem vagy azt tegyem” dilemma megválaszolásával foglalkozik, hanem arra a végső és alapvető kérdésre irányítja a kétségbeesett herceg figyelmét, hogy „ki vagy te”? Ismerd meg magad jobban, mélyebben, teljesebben, tanítja neki, mert a jelen válsághelyzet ezt a mélyebb önismeretet kényszeríti ki belőled, és azt üzeni számodra: emelkedj magasabb tudatszintre, mint ahol voltál, és ott olyan szabadságra lelsz, amiről korábban nem is álmodhattál.
A bölcs Krisna jól tudja azt, amit Ardzsuna még nem lát: bármely élethelyzetben legyünk, választási lehetőségeinket elsősorban a saját perspektívánk korlátai határozzák meg. Egy magasabb tudatszinten lehetőségeink köre is kiszélesedik. Ha magasabbról látunk rá a helyzetünkre, korábbi korlátaink egyszerűen megszűnnek létezni.
Képzeljük el, hogy egy mezőn állunk, amelyet teljesen körbevesz egy drótkerítés, amelybe még villanyáramot is vezettek. Úgy tűnik, bármerre megyünk, nincs kiút. Ám ha perspektívánkhoz újabb dimenziót adva pár métert a magasba emelkedünk, ugyanaz a kerítés, amely korábban minden irányban elzárta utunkat, már egyáltalán nem korlátozza szabadságunkat. Ezért mondhatjuk azt, hogy a válságkezelés legfontosabb eleme a saját tudatszintünk felemelése. Ez az alap, ez a kiindulási pont, ezen múlik az összes többi lépés és minden más, további fejlemény.
A Bhagavad-gítában Ardzsuna kétségbeesésének a legfőbb oka az, hogy a hétköznapi tudatosság keretei között nem talál egyetlen olyan lehetséges utat, amely feloldhatná a harcosi kötelesség és a rokoni szeretet szívét-lelkét felőrlő konfliktusát. Bölcs tanítója viszont megmutatja neki, miként lépjen túl a hétköznapi tudatosság tartományain, és egy olyan tudatszintre vezeti őt el, ahol ez az ellentét egyszerűen megszűnik létezni. Ennek folyamata, a TM-technikában is alkalmazott transzcendálás, és az általa létrehozott kitágult tudatosság ugyanilyen módon lehet segítségünkre bármilyen válsághelyzetben. Olyan, tágabb perspektívát biztosít, amelynek lehetőségei meghaladják a korábbi kiúttalanság lehetőségeit. A transzcendálás ugyanis pontosan azt nyitja meg a számunkra, amit a válság kikényszerít belőlünk: a tudatosság legmélyebb tartományainak használatát. Aki transzcendál, más szemekkel látja a világot. Tudatosságának mélységeit megismerve több erőforrás áll a rendelkezésére, ennek következtében tisztábban látja át életét, és jobb döntéseket hoz.
(Részlet „Válság, tudatosság, meditáció” címmel a Bioenergetic kiadónál 2023-ban megjelent könyvemből.)
[1] Edit Eva Eger: Az ajándék. 12 életmentő lecke. Libri, 2020, p. 17.
