Az alábbi cikkben egy részletet olvashatunk a világhírű neurológus, Dr. Norman Rosenthal „Transcendence: Healing and Transformation Through Transcendental Meditation”[Transzcendencia: Gyógyulás és átalakulás a Transzcendentális Meditáció segtségével] című bestselleréből, amelyben összefoglalja azokat a rendkvül érdekes változásokat, amelyek az emberi agyban végbemennek a TM által nyújtott transzcedencia élmények során, és elmagyarázza azt is, hogy ezek miért jelentősek a személyiség fejlődése szempontjából. A dél-afrikai születésű, Amerikában kimagasló karriert befutott kutató volt az első, aki leírta a téli depresszió néven is ismert szezonális affektív rendellenességet (SAD), és ő dolgozta ki ennek fényterápiás kezelését.
Amikor valaki átéli a transzcendencia tapasztalatát, a testében és az agyában előre jelezhető változások történnek. Dr. Fred Travis, az „Agy, tudat és tapasztalás központ” igazgatója a fairfieldi Maharishi Menedzsment Egyetemen az elmúlt 20 évben behatóan tanulmányozta ezeket. Többek között kimutatta, hogy a transzcendencia-élmény egy speciális légzésmintával jár együtt. A lélegzet annyira lelassul, hogy amikor egy ilyen állapotban lévő embert látunk, néha már azon töprengünk, hogy esetleg meg kellene ráznunk. Ám idővel egy lassú, elnyújtott lélegzetvétel következik, majd a lélegzet újabb, látszólagos megállása. (1)
A TM-et gyakorló embereken végzett kísérletek azt is megmutatják, hogy transzcendencia tapasztalása következtében az agyhullámok is igen szignifikáns mértékben megváltoznak. Mint azt valószínűleg olvasóim is tudják, az agyhullámok az agy elektromos tevékenységének mintázatai, amelyek túlnyomórészt az agy külső rétegeiből, az agykéregből származnak. Mérésükhöz a kutatók elektródákat helyeznek a fejbőr különböző részeire. Az elektródák észlelik az agy tevékenységét, és az így kiolvasott adatokat nevezik elektro-enkefalogrammnak vagy EEG-nek. Alább két példát mutatunk erre.
A bal oldalon lassú alfa-hullámokat látunk, melyek frekvenciája másodpercenként 8-12. Ez rendszerint akkor jelenik meg, amikor valaki csukott szemmel lazít. A jobb oldalon béta hullámokat találunk, melyek másodpercenként 13 vagy több ciklust futnak be. Ezek az elme éber és fókuszált állapotát tükrözik. A hétköznapi életben az emberek csak ritkán produkálnak alfa hullámokat, ám a meditáció közben ezek száma szignifikáns mértékben megnövekszik.
A bal oldali ábra a lassú alfa hullámokat mutatja, a jobbi oldali a gyorsabb béta hullámokat. A két minta egyaránt öt másodpercnyi EEG-jelet szerepeltet, melyek a fejbőr két különböző pontjáról származnak.
Még ennél is érdekesebb, legalábbis számomra, hogy a TM-gyakorlás közben az úgynevezett agyhullám-koherencia is megnövekszik. Ez a terület egyre több agykutató érdeklődését vonzza. Az agy különböző részei ugyanis mind különböző frekvenciájú hullámokat keltenek. Ezeket akkor nevezik koherensnek, amikor az agy különböző részeiről származó, adott hullámhosszú jelek összhangban vannak egymással, mint az a bal oldalon látható. Hasonlítsuk ezt össze a jobb oldali ábrával, ahol nincs jelen a koherencia: a hullámok nincsenek összhangban egymással.
A bal oldali ábra az agy különböző részeiről származó, erősen koherens, leginkább az alfa tartományba eső hullámokat mutatja. Figyeljük meg, hogy a különböző elektródákból származó jelek milyen koherensek! Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a különböző területekről származó hullámok szoros kapcsolatban vannak egymással. Ezzel szemben a jobb oldali ábrán látható, túlnyomórészt béta hullámok koherenciája alacsony. Más szavakkal, ezek a hullámok nincsenek szoros kapcsolatban egymással.
Az agyhullám-koherencia általában nagyon jó dolog: az intelligencia és a kompetencia magas szintjét tükrözi. Ha belegondolunk, hogy az agy milliárdnyi idegsejtet tartalmaz, melyek billiónyi szinapszisban találkoznak, ez nagyon is logikusan hangzik. Ahhoz ugyanis, hogy agyunk egy gondolatsort hozzon létre vagy hoz véghezvigyen egy cselekvést, sejtjeinek egységként kell működniük, hasonlóan ahhoz, ahogyan a katonák is egy összehangolt egységként nyomulnak előre.
Ezeket az agyi változásokat még a kezdő meditálók is mutatják, néhány héttel (vagy nappal) a meditáció megtanulása után. Két hónap elteltével a meditáció közben mért agyhullámok megkülönböztethetetlenek azok agyhullámaitól, akik már évtizedek óta gyakorolják a meditációt. Travis ezt annak tudja be, hogy a TM könnyen elsajátítható meditáció. A kezdő és a tapasztalt meditálók agyhullámai között akkor látunk különbséget, amikor ezek az emberek ébren vannak, de nem meditálnak. A régóta meditáló agyában ugyanis a hétköznapi tevékenység során is megjelenik az agyhullám-koherencia. (2)
Eltűnődhetünk azon, hogy vajon az agyhullám-koherencia megnyilvánul-e valamilyen konkrét módon. Az egyszerű válasz az, hogy nagyon is! Travis és kollégái például húsz norvég cégvezetőt vizsgáltak, akik vállalatuk irányítójaként éveken át kimagasló teljesítményt nyújtottak: cég tevékenységét kibővítették vagy pedig képesek voltak egy összeomló vállalatot ismét felvirágoztatni. (3) Ezeket a menedzsereket olyan intellektuális tevékenységet folytató személyekkel (mérnökökkel, könyvelőkkel) vetették össze, akik nem voltak vezető pozícióban, de korban, nemben azonosak voltak a kísérleti csoport tagjaival. Úgy találták, hogy a menedzserek magasabb agyhullám-koherenciát mutattak, mint a beosztottként dolgozók. Hasonlóképpen, harminchárom norvég atléta vizsgálata azt mutatta, hogy a világszínvonalon teljesítők agyhullám-koherenciája magasabb a kevésbé sikereseknél. (4) A kutatók következtetése az volt, hogy az agyhullám koherencia az agy működésének hatékonyságát tükrözi.
Travis EEG-vizsgálatai arra is segítenek magyarázatot találni, hogy a transzcendencia ismételt megtapasztalása miként segít a kompetencia növelésében: a dolog azzal áll kapcsolatban, hogy a koherencia az agy mely meghatározott részeire terjed ki. A transzcendencia megtapasztalása során az EEG az alfa és az alacsonyabb rezgésszámú béta hullámok erősebb koherenciáját mutatja az agy úgynevezett prefrontális területein, melyek közvetlenül a homlok mögött találhatók. Ez a fontos terület szabályozza az érzelmeket és a késztetéseket, értékeli a dolgok egymáshoz viszonyított fontosságát, és kulcsfontosságú szerepe van a döntéshozatalban. Míg az alfa-hullámok az ellazultság és a befelé fordultság állapotát mutatják, addig az alsó béta tartomány az összeszedettséget és a döntéshozatalt mutatja. Úgy tűnik, az EEG azt mutatja meg nekünk, hogy a TM a nyugalom erőteljes hullámát terjeszti szét az agyban, miközben olyan módon szervezi az agy prefrontális tartományait, hogy javítja az összeszedettséget és a döntéshozatalt. Travis azt találta, hogy a huzamosabb ideje végzett rendszeres meditáció hatására az emberek agyának EEG-mintázata a napi tevékenység során is koherensebbé válik. Ez magyarázhatja azokat a jótékony hatásokat, melyeket idővel megjelennek a TM gyakorlásának nyomán.
Jegyzetek:
(1) A TM gyakorlása során megjelenő lassú légzést az agytörzsben található, úgynevezett peribracheális magvak vezénylik. Az agytörzsnek ez a része felelős az alvásért, az ébrenlétért és az álmodásért. Szemben azokkal a sejtekkel, amelyek a hétköznapi légzést irányítják (és amelyek az agytörzs felsőbb részén találhatók, valamint a vér széndioxid szintjének váltakozására reagálnak), ezek a vér oxigén szintjének változására reagálnak. Az agytörzs e két sejttípusának válaszmintái is különbözők; ez magyarázza, hogy a TM során megjelenő lassú légzés miért különbözik az ébrenlét során tapasztalt élesebb lélegzetvételektől.
(2) Travis F, et al. Patterns of EEG coherence, power and contingent negative variation characterize the integration of transcendental and waking states. Biological Psychiatry, 61: 293-319, 2002. Noha a TM és az EEG változásának kutatásában éveken át Travis játszott kulcsszerepet, illő megemlíteni azoknak a kutatóknak a nevét is, akik 1974-től kezdődően kimutatták a TM-nek az EEG-koherenciára gyakorolt hatását. Ekkor a fizikus Paul Levine volt az, aki Maharishi ösztönzésére először vizsgálta ezt a kapcsolatot. David Orme-Johnson, aki elsőként vetette fel az EEG-koherencia és a transzcendencia élmény, valamint a kreativitás összefüggését, megemlíti Keith Wallace úttörő szerepét. A kutatás korai történetével és e kapcsolat további részleteivel kapcsolatban további információt találunk Orme-Johnson honlapján: http://www.truthabouttm.org/truth/Home/AboutDavidOrme-Johnson/index.cfm.
(3) A norvég menedzsereket vizsgáló tanulmányt lásd: Travis F, et al. Brain integration, moral reasoning and higher development in top-level managers: Testing a unified theory of leadership. Személyes kommunikáció.
(4) A világszínvonalon teljesítő norvég sportolók agyi integrációjának szintjéről lásd Harung HS, et al. Towards a brain measure of performance capacity in sports. Scandinavian Journal of Exercise and Sport, sajtó alatt.
Az alábbi videóban Dr. Fred Travis élő demonstrációja látható. Ebben egy EEG-berendezés segítségével tárja elénk, hogy milyen gyorsan és milyen erőteljes mértékben változnak meg egy TM-gyakorló agyhullámai, már rögtön a meditáció elkezdését követően:
(A fordítás korábban a tminfo.hu oldalán jelent meg.)
